Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Gyál Szomszédos Települései képes leírás - Gyál.tlap.hu
részletek »

Gyál Szomszédos Települései - Gyál.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: gyal.tlap.hu » Gyál Szomszédos Települései
Keresés
Találatok száma - 8 db
Alsónémedi

Alsónémedi

Alsónémedi földrajzilag és történelmileg nagyobb tájegységbe tartozik, része a Duna-Tisza közének, mely a mai ismereteink szerint az újkőkorban népesült be, mint földművelő és állattartó közösség. A rézkorból származnak azok az állattemetkezések, amelyek ismertté tették Alsónémedi nevét ( badeni és szarmata temetők). A bronzkorból származó leletek a Kenderföldek és a Nagyhegy lelőhelyekről származnak. Alsónémedi a legrégebbi Pest megyei települések közé tartozik. a község ősi Nywyg nevét IV. Béla 1267. évi oklevele őrzi. Nywyg az Árpád nemzetség birtokához tartozott, majd az Aba nemzetséghez jutott. Az 1300-as években Némedi a váci püspökség birtokába került. A XVII. századi lakosság főként református vallású volt, istentiszteletet az 1458-ban épített templomban tartottak. A kuruc időkben Némedi lakossága jelentősen megnőtt, melynek a Rákóczi féle szabadságharc vetett véget.

Budapest XVIII - Főváros szomszédos kerülete

Budapest XVIII - Főváros szomszédos kerülete

A XVIII. kerület két fő településből: Pestszentlőrincből és Pestszentimréből áll. A 100 ezer fő állandó lakos kb. 79-21 %-ban oszlik meg a két kerületrész között. A kerület főleg lakójellegű peremkerület, többségében alacsony szintszámú, laza családi házas beépítéssel, több intenzív beépítésű lakóteleppel és néhány fontosabb ipari létesítménnyel. A lakójelleg a múlt századvégi nyaralóhely funkció egyenes folytatása. A kerület területén foglal helyet Budapest és az ország nemzetközi repülőtere, Ferihegy, s itt működnek a következő országos jelentőségű intézmények: Országos Meteorológiai Szolgálat Központi Előrejelző, Központi Légkörfizikai Intézet.

Dunaharaszti

Dunaharaszti

Dunaharaszti történelme hosszú múltra tekint vissza, területe már a bronzkorban is lakott volt. A rómaiak idején kereskedelmi út vezetett át a Dunán e térségben. (Ez az út egykor majdnem ugyanott vezetett, ahol ma az M0-s körgyűrű.) Védelmére erődöket emeltek. A honfoglalást követően a térség a fejedelmi törzs szállásterülete volt. Már az Árpád-korban lakott terület, erről XI. századi régészeti leletek tanúskodnak. Oklevélben a tatárjárás előtt - 1229-ben - említik először a nevét. Mátyás időszakában a térség legnagyobb, iskolával is rendelkező települése volt.

Felsőpakony

Felsőpakony

Szeretettel köszöntök mindenkit, aki bármilyen okból érdeklődést tanúsított Felsőpakony iránt és ellátogatott a weboldalunkra. Internetes oldalunk megismerése során betekintést nyerhet településünk életébe, információkhoz juthat Önkormányzatunk munkájával kapcsolatban. Módjában áll képzeletbeli látogatást tenni intézményeinkben és meglátogathatja azokat a fontos oldalakat is, amelyek segítséget nyújthatnak Önnek abban, hogy ne csak virtuálisan látogasson el községünkbe, hanem személyesen is tiszteletét tegye nálunk. Remélem, hogy honlapunk olvasása közben sok hasznos információ birtokába jut.

Ócsa

Ócsa

Ócsa nagyközség a Duna-Tisza közén fekszik a Duna-Tisza közi homokhátság és az Ős-Duna egykori medrében visszamaradt úgynevezett turjánok határán. A turjánok vízi élővilága gazdagítja a tájat, a felszínét fedő löszréteg alá vájt borospincéi a népi építész egyedülálló különlegességeinek számítanak. A magyar honfoglalók 895-ben szállták meg a Dunáig a Kárpát-medencét, Ócsa vidékét is. A korai középkorban az avar népi alapon megtelepülő magyarság mellett gyér szláv és betelepített német elemek mutathatók ki. A Pest-Kecskemét-Szeged országút mentén a francia eredetű premontrei szerzetesrend jászói prépostsága a település határában filiát alapított, melyet 1234-ben már említett írott forrás. Az ócsai premontrei monostor eredetileg királyi akaratból, királyi birtokon jött létre. A Szent László legendáját ábrázoló falképek a templombelsőben a XIII. századból üzennek. Az apátságnak a faluban, Érden és környékén voltak birtokai a középkorban. Ennek volt a következménye, hogy Ócsán világi nemesi birtokos csak majd a XV. Század végén jelent meg, amikorra az ócsai premontrei monostor már elnéptelenedett. Mátyás király 1475-ben a prépostságot át is adta a pálos rendnek. A falu népe a gabonatermesztéssel, halászattal, pákászattal foglalkozott, az akkor még hatalmas erdő haszonvételére alapozta gazdaságát.

Soroksár

Soroksár

Soroksár Polgármesteri Hivatala szeretné a honlapon megjelenő ügyfelek tájékoztatását javítani, a honlap szolgáltatásait fejleszteni. Ehhez szeretnénk az Ön honlappal kapcsolatos elvárásaival és véleményével megismerkedni. Kérem, hogy a honlap használatának befejeztével kattintson a baloldali menüoszlopban a 'Számít a véleményem' menüre, és az 1-2 percet igénybe vevő kérdőív kitöltésével segítse Soroksár lakossági tájékoztatásának fejlesztését. Köszönöm véleményét és segítségét, mellyel hozzájárul Soroksár lakosságának jobb tájékoztatásához.

Üllő

Üllő

Üllő Pest megyében, Budapest agglomerációjában a Pesti síkság szélén fekszik. A fővárostól 25 km-re délkeletre, a Ferihegyi Repülőtértől 5 km távolságra található. Vonattal a Nyugati pályaudvarról 30 perc, Kőbánya-Kispest állomásról mindössze 20 perc, autóbusszal Budapest Kispest végállomásról 30 perc a menetidő. A települést a 400-as út és a 4603-as számú út (az M5 és az M3 utakat köti össze) 4 részre osztja. Találkozási pontjuk a város középpontja. A közelmúltban átadott M0-ás, valamint a Vecsést és Üllőt elkerülő út megépítése a városon áthaladó már-már kaotikus forgalmat, némileg csökkentette.

Vecsés

Vecsés

221 éve annak, hogy-2. Grassalkovich Antal herceg megjelentette a telepítési okiratot és 50 családot telepített le Vecsésen. Ezzel kezdetét vehette Vecsés újkori története. Ha emberöltőkben számolunk vissza, akkor 7-8 emberöltő van a hátunk mögött. Olyan emberöltők, amelyekben voltak háborúk és építkezések, voltak pusztító járványok, de volt számtalan esküvő és keresztelő. A XX. század megpróbáltatásai az I. és II. világháború a kényszermunka a kitelepítések a kommunizmus máig ható sebeket ejtett Vecsés őslakosságán.. De most 2007 nyarán erős bizakodással mondhatom Önöknek, a sorstól azt a kegyelmet kaptuk, hogy ha okosan és jól gazdálkodunk a ránk bízott javakkal akkor ez az elkövetkező időszak lehet Vecsés fejlődésének legdinamikusabb és méltán irigyelt korszaka. Néhány szám, amit jól esik kimondani.- A város vagyona két év alatt két milliárd forinttal növekedett, miközben csaknem 1 milliárd forintot fordítottunk fejlesztésekre és azt is csak nagyon kevesen mondhatják el magukról, hogy a városuknak nincs adóssága. Ezek közé a fejlesztések közé tartozik az új SZTK átadása, az új Falusi Óvoda építése és az úthálózat folyamatos felújítása. Persze a számok mögött az elmúlt időszak tudatos és tervszerű gazdálkodása rejlik és a szigorú költségvetési fegyelem. Ezt a zsinórmértéket az elkövetkezőkben is szem előtt fogjuk tartani.

Tuti menü